Palicskó Tibor (1928-2001) Sárospatakon született és a helyi csapatban kezdett el futballozni. Hamar kiemelkedett a társak közül, már 14 évesen a felnőtteknél játszott. Sárospatakról Sátoraljaújhelyre vezetett az útja, ahol a helyi, NB II.-es csapatban futballozott. 

1949-ben került Diósgyőrbe testvérével, Palicskó Gyulával, ahol a Diósgyőri Vasas éppen története első másodosztályú bajnoki címéért küzdött.  A kor sportújságírói gyakorlata szerint Gyula lett Palicskó I, Tibor pedig Palicskó II. A két Palicskó alaposan kivette a részét a küzdelemből, hiszen Tibor 15 gólt szerzett - góljai száma mutatja, hogy többször a támadók között vették számításba -, és Gyulának sem kellett szégyenkeznie a maga 10 gólja miatt. 

1950-ben az élvonalban is bemutatkozott a piros-fehérek színeiben Palicskó II, aki ettől kezdődően végleg a hátvédsorban szerepelt. (Ugyanakkor testvére, Palicskó Gyula az első osztályban mindössze két bajnoki mérkőzésen jutott szóhoz.) A csapat 1952-ben kiesett, és Palicskó Tibor a Budapesti Bástya néven szereplő MTK labdarúgója lett, ahol azonban csak edzőmeccseken és a Tartalékbajnokságban játszott. 

Mindössze fél év után az akkor világhírű Budapesti Honvédba igazolt, ahol 1957-ig futballozott, majd visszatért a régi nevét visszavevő MTK-ba. Ahol - egy év sztálinvárosi kitérőt nem számítva - 1964-ig szerepelt, ott fejezte be labdarúgó pályafutását is.

Edzői karrierje során rengeteg helyen megfordult. A Vörös Csillag Traktorgyár, a Szállítók, a Dunaújvárosi Kohász, az MTK, a Haladás, a Rába ETO, a ZTE, a Dorog, a Budapesti Építők, és a Váci Izzó után tért vissza Diósgyőrbe. Jó ajánlólevélnek számított, hogy Haladást kétszer, a Dunaújvárost egyszer juttatta fel az élvonalba, valamint utóbbi csapatot egyszer a másodosztályba is felvitte.

Palicskó Tibor 1989-ben, távozása után 37 évvel lett ismét diósgyőri. Az immár öt esztendeje a másodosztályban sínylődő DVTK vezetőedzője két év türelmet kért a szurkolóktól, cserébe a feljutást ígérte nekik. 
Ha nem is egykönnyen, de sikerült a nagy célt elérni, 1991 nyarán két osztályozót követően ismét NB I-esnek mondhatta magát a csapat. (Szeged - Diósgyőr 1-2, Diósgyőr - Szeged 1-1.) Húszezer örömittas szurkoló őrjöngött a lelátón, véget ért a hét szűk esztendő.

A sikeredző így nyilatkozott a hazai osztályozót követően, a feljutás után:

- Mielőtt két éve elvállalta a Diósgyőr szakmai irányítását, Vácott az NB I.-ben tevékenykedett. Kérem, hasonlítsa össze a két osztály színvonalát! 
- Az osztályozó mérkőzések is bizonyították, az élvonalban csökkent a színvonal, ellenben a másodosztály iram és küzdőképesség tekintetében egyértelműen felzárkózott. Ehhez további adalék a Diósgyőr Magyar Kupa szereplése is. Kivertük a Siófokot és a bajnok Honvédot is. 
- Sokan a döntőbe várták a csapatot, azonban a Paksi Atom csapatával szemben kiesett. 
- Erre is megvan az ésszerű magyarázat. A tavaszi felkészülésnél úgy kellett időzíteni a formát, hogy már az első mérkőzésen csúcsformában legyünk, így aztán a sorozatmeccsek miatt törvényszerű volt az átmeneti visszaesés. Ebben az időpontban találkoztunk a paksiakkal. A bajnokságban a két tavaszi vereségünk, a Csepel és a Baja elleni is a fáradtságnak, a fásultságnak a következménye. Ezért az idény végére változtattunk az edzésmódszeren, és meg is lett az eredménye. Egy NB II.-es csapatnak sok volt egyszerre két vasat is a tűzben tartani. 
- Minek köszönhették a végső sikert?
- Egyértelműen a kitűnő csapatszellemnek. Az év eleji erősítések is remekül bejöttek, a Nyíregyházáról érkezett Váczi Béla igazi gólzsáknak bizonyult, s a csapat erőssége volt a két szovjet játékos is. Knotz végig kitűnően védett, s a sérülése miatt játéklehetőséget kapott Czeglédy is remekül helytállt. A hátsó alakzatból Bém, Parhomenko és Varga Iván, a középpályán Molnár és Vitelki, míg elől Tóth György és a már említett Váczi nyújtott kiemelkedőt. A Diósgyőrt egyébként a biztonságos védekezésen alapuló eredményes támadójáték jellemzi. Erre a gólkülönbségünk a legjobb példa, mely második legjobb az egész mezőnyben.
(Foci7 - 1991. június 10., Nem lesz pofozógép a DVTK)

A feljutás után azonban nem ülhetett tovább az immár Diósgyőri Football Club néven induló csapat kispadján Palicskó Tibor, orvosa tanácsait megfogadva nem vállalta a vezetőedzői munkát. (1995-ben azonban egy rövid időre még visszatért, szaktanácsadóként segítette a vezetőedző munkáját.)

Csodálatos dolog úgy lelépni a színről, hogy sikerült anyaegyesületem csapatát bejuttatni a legjobbak közé, de számomra most már az első az egészség! Pihenésre, nyugalomra van szükségem, elmegyek nyugdíjba...
(Képes Sport - 1991. július 9., Örömünnep az Avas-alján)

Palicskó II Tibor diósgyőri labdarúgóként 89 mérkőzésen lépett pályára és 22 gólt szerzett. (Az NB II.-ben: 22 mérkőzésen 15 gól, az NB I.-ben 67 mérkőzés.) Játékosként és edzőként is feljutott az élvonalba. Edzőként 60 mérkőzésen ült a DVTK kispadján. 

A Budapest Honvéd játékosaként kétszeres, az MTK-val egyszeres magyar bajnok. Összesen 230 mérkőzést játszott az élvonalban a 15 éves játékos pályafutása során. Többszörös B-válogatott, nem hivatalos mérkőzésen az A-válogatottban is pályára lépett, a Budapest Honvéd örökös bajnoka. 

Edzőként háromszor nyert bajnoki címet a másodosztályban, és a DVTK-t osztályozón juttatta fel. Összesen 356 NB I.-es mérkőzésen ült a kispadon és majdnem ennyi mérkőzése van az NB II.-ben is.

Csendes búcsú a 72 évesen elhunyt Palicskó Tibortól
Úgy búcsúzott el a vasárnapokkal színesített hétköznapoktól, ahogy élt. Csendben, csinnadratta nélkül. Nem kért a pompából, a gyászruhába öltözött emberekből utolsó útján sem. Amikor a rákoskeresztúri temetőben a végállomáshoz ért, csupán felesége és két fia, az 50 esztendős Tibor, valamint a 45 éves Péter könnyezték meg. Ez volt az utolsó kívánsága. Pedig sokan tisztelték, temetésén valószínűleg több százan rótták volna le kegyeletüket, csakhogy ő ezt nem akarta. Visszahúzódó ember volt. Ezt mondták rá, hogy ő mindig így élt, és a halálakor sem kívánt ezen változtatni. Két hete hunyt el, csendben, felesége karjaiban. "Elaludt a drágám, mintha sóhajtott volna, nem látszott az arcán szenvedés, így beszélt az özvegy csütörtök délután, megbékélve a sorssal. Férje négy éve tudta, hogy menthetetlen beteg, a halálos kórt az édesanyjától örökölte, így éltek együtt, felkészülve a búcsúra, de ahogy az asszony mondja, hitvese úri módon viselte a fájdalmakat, és többször is mondta neki: hamarosan együtt lesz megint jó barátjával, Tichy Lajossal. Palicskó Tibor 72 évesen fejezte be földi pályafutását. (...)"
(Nemzeti Sport - 2001. augusztus 24.)

Nyugodjon békében, Tibi bácsi! Emlékét megőrizzük!

Névjegy

Név: Palicskó Tibor
Születési idő: 1928. szeptember 28.
Születési hely: Sárospatak
Halálozási idő: 2001. augusztus 8.

Sikerei
Edzőként
NB I/B bajnoka (1972/1973, Haladás)
NB II. bajnoka (1975/1976, Dunaújváros; 1980/1981, Haladás)
NB II. 2. helyezett, és feljutás osztályozón (1991/1992, DVTK)
Területi bajnokság nyertese (1982/1983, Dunaújváros)

Labdarúgóként
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955)
Kispest örökös bajnoka (1992)

Pályafutás

Edzői pályafutás
1989/1990 Diósgyőri VTK (NB II.)
1990/1991 Diósgyőri VTK (NB II.)
1989/1990 Váci Izzó MTE (NB I.)
1988/1989 
1987/1988 Budapesti Építők (NB III.)
1986/1987 Dorogi Bányász (Területi bajnokság)
1985/1986 Dorogi Bányász (Területi bajnokság)
1984/1985 MTK-VM (NB I.)
1983/1984 MTK-VM (NB I.)
1982/1983 Dunaújvárosi Kohász (Területi bajnokság)
1981/1982 Dunaújvárosi Kohász (NB II.)
1980/1981 Haladás VSE (NB II.)
1979/1980 Zalaegerszegi TE (NB I.)
1978/1979 Zalaegerszegi TE (NB I.)
1977/1978 Rába ETO (NB I.)
1976/1977 Rába ETO (NB I.)
1975/1976 Dunaújvárosi Kohász (NB II.)
1974/1975 Dunaújvárosi Kohász (NB II.)
1973/1974 Dunaújvárosi Kohász (NB I/B)
1972/1973 Szombathelyi Haladás (NB I/B)
1971/1972 MTK (NB I.)
1970/1971 MTK (NB I.)
1970 MTK (NB I.)
1969 MTK (NB I.)
1969 Dunaújvárosi Kohász (NB I.)
1968 Dunaújvárosi Kohász (NB I.)
1967 Dunaújvárosi Kohász (NB I.)
1967 Budapesti Szállítók (NB I/B)
1966 Budapesti Szállítók (NB I/B)
1966 Vörös Csillag Traktorgyár
1965 Vörös Csillag Traktorgyár

Labdarúgó pályafutás
1964 MTK (NB I.)
1963 MTK (NB I.)
1962/1963 MTK (NB I.)
1961/1962 MTK (NB I.)
1960/1961 MTK (NB I.)
1959/1960 MTK (NB I.)
1958/1959 Sztálinvárosi Vasas (NB II.)
1957/1958 Budapesti Bástya (NB I.)
1956/1957 Budapest Honvéd (NB I.)
1955 Budapest Honvéd (NB I.)
1954 Budapest Honvéd (NB I.)
1953 ősz Budapest Honvéd (NB I.)
1953 tavasz Budapesti Bástya (NB I.)
1952 Diósgyőri Vasas (NB I.)
1951 Diósgyőri Vasas (NB I.)
1950 Diósgyőri Vasas (NB I.)
1949/1950 Diósgyőri Vasas (NB II.)
1948/1949 Diósgyőri Vasas (NB II.)
Sátoraljaújhelyi TK (NB II.)
Sátorújhelyi Egyetértés
Sárospatak

A sorozat korábbi részei